2.12. A kellékszavatosság meghatározása közérthetően
A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.Az adásvételi szerződésekben az eladó ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából fontos körülmény.
3.4. Kötelező jótállás esetén mik a jogszabály által meghatározott "sávos" értékhatárok?
A kötelező jótállási idő függ a termék árától.Azon termékekre, amelyek eladási ára 10.000,- Ft, vagy az alatti, kötelező jótállás – jogszabály alapján – nem vonatkozik, ugyanakkor a fogyasztót megilletik a kellékszavatossági jogok.10.001 - 100.000 Ft eladási ár esetén a kötelező jótállás 1 év.100.001 - 250.000 Ft eladási ár esetén a kötelező jótállás 2 év.250.000 Ft felett a kötelező jótállás 3 év.
3.9. Mi a jótállás kezdő időpontja beüzemeléshez kötött termékek esetén?
Egyes kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek esetében beüzemelés szükséges a termék, például beépíthető tűzhely vagy áramfejlesztő generátor használatához. Előfordulhat, hogy a beüzemelésre a vásárláshoz képest később kerül sor. Ha ezt a fogyasztó a vásárlást követő 6 hónapon túl teszi meg, akkor a jótállás kezdő időpontja a termék átadásának (a vásárlásnak) a napja lesz. Ha a vásárlást követő 6 hónapon belül üzemelik be a terméket, akkor a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő.