2.12. A kellékszavatosság meghatározása közérthetően
A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.Az adásvételi szerződésekben az eladó ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából fontos körülmény.
3.10. Szakvélemény szükséges-e, és kérése esetén mik a kötelező tartalmi elemei?
A szavatossági és jótállási igény érvényesítéséhez a szakvélemény kérése továbbra sem kötelező előírás például egyszerű megítélésű, vagy a vállalkozás által nem vitatott esetekben. Ha a vállalkozás azonban azt állítja, hogy a fogyasztó okozta a termék hibáját, tehát a hiba a nem rendeltetésszerű használat miatt keletkezett a terméken, akkora hiba okát a vállalkozásnak kell bizonyítani szavatosság alá eső termékek esetében, a vásárlástól számított hat hónapon belül, majd ezt követően másfél évig a fogyasztónak kell bizonyítani. A bizonyítás a szakvéleménnyel történik. A jótállás esetében a teljes idő alatt a vállalkozás bizonyít, tehát a szakvéleményt a vállalkozásnak kell kérni. A 2021. január 1-jétől amennyiben minőségi kifogás merül fel, és a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvita megoldása érdekében készül szakvélemény, akkor a jogszabály rögzíti annak a kötelező tartalmi elemeit, azért, hogy a rendeltetésszerű használat bizonyítása ténylegesen megtörténhessen.A szakvélemény kötelező tartalmi elemei: megrendelő neve és címe; üzlet neve és címe; vizsgálat tárgya; vizsgálati díj összege; vizsgálati díj fizetésére kötelezett; termék beérkezésének időpontja; vásárlás időpontja; minőségi kifogás bejelentésének időpontja; fogyasztó kifogása; vizsgálati módszerek; vizsgálat megállapításai indokolással ellátva; tájékoztatás; egyebek.
3.7. Milyen módon állítható ki jótállási jegy?
Továbbra is megmarad a lehetőség, hogy papíron, nyomtatott formában adja át a jótállási jegyet a fogyasztónak a vállalkozás. Azonban a vállalkozás dönthet úgy is, hogy a jótállási jegyet elektronikus úton adja a termék mellé, mind online vásárlás, mind üzletben történő vásárlás esetén. Az elektronikus úton átadott jótállási jegyet nevezzük e-jótállási jegynek. A vállalkozás dönti tehát el, hogy papír alapon vagy elektronikus formában adja át a vásárló részére a jótállási jegyet. Az e-jótállási jegyet legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon kell átadnia a vállalkozásnak a fogyasztó részére. Az e-jótállási jegy érkezhet e-mail formájában vagy letölthető dokumentumként vagy felhasználói fiókba küldöttként vagy applikáción keresztül. További újdonság, hogy az elektronikusan átadott számla egyben jótállási jegy is lehet abban az esetben, ha tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó összes előírásnak.
