2.1. Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával?
A kötelezett (az eladó) a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ezt hívjuk kellékszavatosságnak vagy szavatosságnak. Tehát amennyiben a megvásárolt termék hibás vagy a hiba a használat során később jelentkezik, akkor az EU valamennyi tagállamára vonatkozó egységes szabályozás, az 1999/44/EK irányelv alapján fogyasztó a fogyasztási cikk átadásától számított két éven belül élhet szavatossági jogaival.Ön a vállalkozásunk hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.
3.12. Hogyan értesül a kereskedő a szervízben történő kijavítási lehetőségekről?
A 2021. január 1-jétől vásárolt, kötelező jótállás alá eső termékek esetében a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást, kereskedőt a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről. Ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható, a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni erről a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül. Ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a javítás várható idejéről a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül. Ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék javítása nem lehetséges harminc nap alatt, a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül.
3.11. Hova viheti a fogyasztó a terméket, ha a vásárlást követően meghibásodott?
A 2021. január 1-jétől vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében a jótállási igény érvényesítésének helye lehet a vállalkozás székhelye, telephelye, fióktelepe és a javítószolgálat is. A fogyasztó döntheti el, hogy melyikhez fordul kijavítás iránti igényével. A módosítás célja az volt, hogy elkerülhető legyen az a gyakorlat, hogy a jótállási igény intézését a vállalkozás a székhelyére teszi, így például egy békéscsabai fogyasztónak a budaörsi telephelyre kellene utazni a jótállási igények intézése érdekében.