3.6. Hogyan változik a jótállás ideje a javításra kerülő termékek esetén?
E) A jótállás időtartama a 2021. január 1-jét követően vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta, azaz amíg a hibás termék a vállalkozásnál, vagy a szerviznél javítás alatt van. Így elkerülhető, hogy miközben a javítási idő alatt nem tudja használni a vásárló a terméket, lejár a termékre vonatkozó jótállási idő. Ez elsősorban a jótállási idő végéhez közeledve meghibásodott termékek esetén lehetséges.
2.1. Milyen esetben élhet Ön a kellékszavatossági jogával?
A kötelezett (az eladó) a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ezt hívjuk kellékszavatosságnak vagy szavatosságnak. Tehát amennyiben a megvásárolt termék hibás vagy a hiba a használat során később jelentkezik, akkor az EU valamennyi tagállamára vonatkozó egységes szabályozás, az 1999/44/EK irányelv alapján fogyasztó a fogyasztási cikk átadásától számított két éven belül élhet szavatossági jogaival.Ön a vállalkozásunk hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.
3.1. Mit jelent a jótállás?
Magyarországon a szavatossági jogok minden termékre érvényesek, a kötelező jótállás az árucikkek jogszabályban meghatározott szűkebb körére vonatkozik. A jótállás - hétköznapi és közismert nevén „garancia” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett. Felhívom a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Önt a jótállásból fakadó jogok az 1. és a 2. pontban meghatározott jogosultságoktól függetlenül megilletik.A jótállásnak két fajtája van: -a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és -a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás. Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként - jól felfogott piaci érdekből - kerül sor.