3.12. Hogyan értesül a kereskedő a szervízben történő kijavítási lehetőségekről?
A 2021. január 1-jétől vásárolt, kötelező jótállás alá eső termékek esetében a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást, kereskedőt a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről. Ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható, a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni erről a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül. Ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a javítás várható idejéről a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül. Ha a termék első alkalommal történő javítása esetén megállapítást nyer, hogy a termék javítása nem lehetséges harminc nap alatt, a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást a megállapítást követő öt munkanapon belül.
1.5.1. 0-24 átvételi pontról bővebben
Feltöltés alatt.
2.12. A kellékszavatosság meghatározása közérthetően
A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.Az adásvételi szerződésekben az eladó ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából fontos körülmény.