3.11. Hova viheti a fogyasztó a terméket, ha a vásárlást követően meghibásodott?
A 2021. január 1-jétől vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében a jótállási igény érvényesítésének helye lehet a vállalkozás székhelye, telephelye, fióktelepe és a javítószolgálat is. A fogyasztó döntheti el, hogy melyikhez fordul kijavítás iránti igényével. A módosítás célja az volt, hogy elkerülhető legyen az a gyakorlat, hogy a jótállási igény intézését a vállalkozás a székhelyére teszi, így például egy békéscsabai fogyasztónak a budaörsi telephelyre kellene utazni a jótállási igények intézése érdekében.
1.1. Mit tegyek, ha a küldemény határidőhöz kötött, nagyon sürgős?
Csak a raktáron lévő termékek esetén tudjuk vállalni a gyors kiszállítást, a megrendelés elküldése előtt érdemes telefonon (+36204140000) megkérdezni, hogy a megrendelt cikkszámú és darabszámú termékeket tudjuk-e azonnal küldeni.
Sürgős esetben érdemes az utánvétes kiszállítást választani, mert bármilyen bankszámlánkra elutalt pénzösszeg beérkezésének ellenőrzése még "azonnali utalás" esetén is pár munkanapot igénybe vehet. Az utánvétes kiszállítás esetén nem végzünk ilyen ellenőrzést, mivel Ön mint vásárlónk nem előre fizet, hanem csomagja átvételével egy időben.
MEGJEGYZÉSBEN MINDENKÉPPEN SZEREPELTESSE, HOGY: "NAGYON SÜRGŐS"
Ha a megrendelését megkaptuk, ez esetben igyekszünk telefonon egyeztetni Önnel.
2.12. A kellékszavatosság meghatározása közérthetően
A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.Az adásvételi szerződésekben az eladó ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából fontos körülmény.