3.9. Mi a jótállás kezdő időpontja beüzemeléshez kötött termékek esetén?
Egyes kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek esetében beüzemelés szükséges a termék, például beépíthető tűzhely vagy áramfejlesztő generátor használatához. Előfordulhat, hogy a beüzemelésre a vásárláshoz képest később kerül sor. Ha ezt a fogyasztó a vásárlást követő 6 hónapon túl teszi meg, akkor a jótállás kezdő időpontja a termék átadásának (a vásárlásnak) a napja lesz. Ha a vásárlást követő 6 hónapon belül üzemelik be a terméket, akkor a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő.
2.3. Milyen határidőben érvényesítheti Ön kellékszavatossági igényét?
A jogszabály előírja, hogy együttműködési kötelezettségünk alapján a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül kötelesek vagyunk kifogásunkat a kötelezettel közölni. Ön köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Használt dolog esetén ez a határidő legfeljebb egy év. A webáruházunkban minden termék új, kivéve, ha valamely termék adatlapján kifejezetten feltűntetjük, hogy használt termékről van szó.
2.12. A kellékszavatosság meghatározása közérthetően
A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.Az adásvételi szerződésekben az eladó ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából fontos körülmény.